Predstava: Danilo Kiš: Borisz Davidovics síremléke - az Újvidéki Színház vendégjátéka

világot felrajzoló, kusza, tényekből és azok hiányából gazdálkodó címadó novella a biográfia lehetetlenségét teszi meg témájává.

Borisz Davidovics forradalmár, de személye megfoghatatlan és megragadhatatlan, elbeszélők és mesemondók, tévhitek és legendák, terrorista cselekmények és dió nagyságú bombák jelölik életrajzának titokzatos és önellentmondásos pontjait.

Aleksandar Popovski steril terű rendezésében a temetés, a tömegsírhoz, a síremlékhez vezető út az, ami szervezőerővé válik. E kaddis mögött a kor nem csupán a forradalom kora: maga a történelem sejlik fel, babkonzervestül, esernyőstül, vörös szőnyegestül.

Ironikus oratórium, matrjoska babába bújtatva.

„...És a forradalom nem eszi meg többé gyermekeit, csak szüli őket sorra, ahogy a költő mondaná, terpeszben a sír fölött, ezért kellenek újabb és újabb sírok, és sír a lélek is, ha elfogytak, mert akkor nincs miért harcolni tovább, megbicsaklanak a lábak, fáradtan csüngenek a fegyvertartó kezek, és nem cseng az ének, csak a varjak károgása hallatszik, a forradalmak dicső temetőjében.”

Szereplők:

Krizsán Szilvia

Crnkovity Gabriella

Elor Emina

Ferenc Ágota

Giricz Attila

Gombos Dániel

Huszta Dániel

Kőrösi István

László Judit

Mészáros Árpád

Német Attila

Pongó Gábor

Sirmer Zoltán

Adaptáció: Verebes Ernő, m. v.

Zene: Marjan Nećak, m. v.

Koreográfia: Ista Stepanov, m. v.

Díszlet: Alekszandar Popovszki, m. v.

Jelmez: Snežana Pešić Rajić, m. v.

Fény: Majoros Róbert

Hang: Bíró Tibor

Súgó, ügyelő: Bíró Alekszandra

Fotó: Srđan Doroški

Rendezte: Alekszandar Popovszki, m. v.