Mi i drugi

MI I DRUGI

MI ÉS A TÖBBIEK

Izbor filmova sa XVIII Međunarodnog festivala etnološkog filma

Etnografski muzej u Beogradu

Válogatott filmek a XVIII. Nemzetközi Néprajzi Filmfesztiválról

(Belgrádi Néprajzi Múzeum)

U svim društvima ljudi pribegavaju stvaranju opštih predstava o sebi i drugima, o nama i njima, o mi i oni, o prijateljima i neprijateljima. U te predstave o drugima pored zrnaca istine ima najviše predrasuda i netrpeljivosti proisteklih iz neznanja. Po pravilu, dve su vrste stereotipa: oni o sebi koji su uglavnom veoma pozitivni, i o drugima koji su najčešće preterano negativni. Stereotipi vrše svoj uticaj na naše viđenje stvarnosti i često određuju naše postupke u svakodnevnom životu. Za razliku od prethodnih godina kada smo vas kroz izbor tematskih filmovskih programa vodili na geografski udaljena mesta i među neobične kulturološke pojave i običaje, ovogodišnjim izborom filmova usredsredili smo se na poznat teren - na “komšiluk”. Takođe smo pokušali da prikažemo šta sve danas može da bude tema vizuelne antropolgije - širok raspon od klasičnih dokumentarnih etnoloških filmova i svakodnevnih situacionih priča do savremenih parafraziranja narodnih bajki. Jer sve smo to ipak samo mi, ljudi.

Minden társadalom általános képzeteket alkot önmagáról és másokról, rólunk és róluk, a  a barátokról és az ellenségekről. Ezekben a másokról alkotott véleményekben az igazság  szikráján kívül a tudatlanságból fakadó előítéletekből és a türelmetlenségből van a legtöbb. Rendszerint két féle szereotípia létezik: a magunkról alkotott,mely általában pozitív, és a másokról, amely leginkább negatív. A szereotípiák befolyásolják a valóságszemléletünket, és gyakran meghatározzák a mindennapi cselekedeteinket. A korábbi évekkel ellentétben, amikor a tematikus filmprogram kiválasztásával földrajzilag távoli helyekre vittük el Önöket, szokatlan kulturális jelenségek és szokások közé, az idei filmválasztékkal egy ismerősebb terepre, a “szomszédságra” összpontosítottunk. Emellett megpróbáltuk bemutatni azt is, hogy mi lehet a vizuális antropológia témája - széles a skála a klasszikus dokumentumfilmes néprajzi filmektől a mindennapi helyzettörténeteken át a népmesék kortárs parafrázisáig, mert mindez természetesen mi vagyunk, emberek.

Sreda 29. decembar 19h

január 29., szerda, 19h

Braća iz Banata 13` Srbija, 2018.

Bánáti testvérek 13’ Szerbia, 2018.

Reditelj: Radovan Đerić

Rendező: Radovan Đerić

Posle Drugog svetskog rata u Banat su doseljeni kolonisti iz pasivnijih krajeva tadašnje Jugoslavije. Proces prilagođavanja starosedelaca na nove sugrađane išao je teže nego što se oćekivalo.Doseljenici su sa sobom doneli svoj jezik, običaje, pravo, predanje i moralne norme koje su bile novina starosedeocima što je uzrokovalo antagonizmom između ove dve grupe.Netrepeljivost je bila najveća u prvm posleratnm godinama kada dolazi do promene političkog sistema to jest prelaska sa kapitalističkog na socijalističko društveno uređenje jer su kolonisti mahom bili pobornici novog sistema a starosedeoci starog uređenja.Uprkos razlikama, mešoviti brakovi su bili česti što je uzrokovalo boljem razumevanju i na kraju potpunom nestanku razlika.

A második világháború után Jugoszlávia elmaradott részeiből a Bánátba is betelepítették a kolonistákat. Az új lakosok nehezebben illeszkedtek be az őslakosok körébe, mint ahogy azt várták. A betelepülők magukkal hozták nyelvüket, szokásaikat, jogaikat, hagyományaikat és erkölcsi normáikat, amely újdonság volt az őslakosoknak, és ami ellentmondást okozott a két csoport között. A türelmetlenség/intolerancia a háború utáni első években volt a legerősebb, amikor változás következett be a politikai rendszerben, azaz a kapitalista rendszert a szocialista társadalmi rend váltotta fel. A kolonisták többnyire az új, míg az őslakosok a régi rendszer támogatói voltak. A különbségek ellenére gyakoriak voltak a vegyesházasságok, ami a különbségek jobb megértéséhez, majd annak teljes eltűnéséhez vezetett.

Repa 12` Mađarska 2018.

Répa 12’ Magyarország 2018.

Reditelj: Balaž Lenđel

Rendező: Lengyel Balázs

Andrej na svojoj zemlji u okolini Černobila otkriva džinovsku repu koju primećuju i istraživači u lokalnom atomskom reaktoru. Andrej im se surovo suprotstavlja da bi repu sačuvao za svoju siromašnu porodicu. Film sa elementima stare narodne bajke i reminiscencijom na film Stalker Andreja Tarkovskog.
Andrej a Csernobil közelében található földjén egy hatalmas répára bukkan, amire a nukleáris reaktor kutatói is felfigyelnek. Andrej keményen szembeszáll velük, hogy a répát megőrizze szegénysorsú családjának. A filmben népmesei elemek jelennek meg és Andrej Tarkovszkij Stalker című filmjére is emlékeztet sokban ez az alkotás.  

Papirnati život 30`Srbija 2017.

Papírélet 30’ Szerbia 2017.

Reditelj: Zoran Tairović

Rendező: Zoran Tairović

Film „Papirnati život“ prati jedan dan romske porodice sakupljača sekundarnih sirovina, nastanjenih u naselju Crvena zvezda u Nišu. Prateći njihove aktivnosti – sakupljanje i razvrstavanje starog gvožđa i hartije, porodični ručak, kao i njihove svakodnevne razgovore, dobijamo sliku o načinu na koji oni preživljavaju i teškoćama koje imaju. I pored objektivno teške materijalne situacije, dobijamo sliku o jednoj složnoj porodici gde vladaju solidarnost i topli međuljudski odnosi. Kroz razmišljanja glavnog junaka Đulijana, film se poigrava sa stereotipima o Romima, romskoj kulturi i „usudu''.

 A Papírélet című film egy másodlagos nyersanyag-gyűjtő roma család egy napját követi a nisi Crvena Zvezda településen. Tevékenységeik követésével - vas- és papírgyűjtés és annak kiválogatása, a családi ebédek, mindennapi beszélgetéseik - képet kapunk arról, hogyan élnek és milyen nehézségekkel néznek szembe. A nehéz anyagi helyzet ellenére összetett, együttérző, és meleg, emberközeli kapcsolatok uralta családról kapunk képet. A film a főszereplője, Julijan a roma kultúráról és a “sorsról” megfogalmazott gondolataiban játszik a roma-sztereotípiákkal.

Četvrtak, 30. decembar 19h

január 30., csütörtök, 19h

Da mi Uskrs dođe 29’ Hrvatska 2018.

Csak megérkezzen a húsvét 29’ Horvátország 2018.

Reditelj: Davor Borić

Rendező: Davor Borić

U malom selu nedaleko od Orašja živi Marta Ivkić, udovica, majka troje dece, jedne kćeri i dva sina. Od brojne porodice danas u Vidovicama živi samo Marta, radišna žena vedrog duha i dirljivog glasa. Neguje stare običaje, svakodnevno odlazi na misu u crkvu Sv. Vida, druži se sa svojim susedima i vrlo lično proživljava život Vidovica, stradalih u nedavnom ratu, od Cvati do Uskrsa.

Az Orasjetől nem messze lévő faluban él Ivkić Marta, háromgyerekes özvegy, egy lánynak és két fiúnak az édesanyja. Vidovicán sok család közül már csak Marta, a dolgos, vidám lelkű, széphangú nő él. Ápolja a régi szokásokat, minden nap elmegy a Szent Vida templomba szentmisére, barátkozik a szomszédaival, és igazán közvetlenül éli át Vidovica életét, emlékezik a délszláv háborúban elesettekét, a virágvasárnaptol húsvétig.

Tako mi na Istoku 59’, Srbija 2017.

Így élünk mi keleten 59’ Szerbia 2017.

Rediteljka: Katarina Mutić

Rendező: Katarina Mutić

Koliko poznajemo udaljene krajeve Srbije? Da li su istinite priče o čuvenoj vlaškoj magiji koja se povezuje sa Homoljskim planinama i homoljskim krajem. Desanka u filmu je vlaška vračara. Kako protiče dan jedne takve žene, kako s njom žive njeni najbliži, da li ona rešava svoje probleme podjednako lako kao i tuđe?

Mennyire ismerjük Szerbia távoli részeit? Igazak-e a híres vlaskai varázslásról szóló mesék, amelyek a Homolje hegységhez és a homoljei régióhoz kapcsolódnak? Desanka egy oláh varázsló. Hogyan telik egy ilyen nő napja, hogyan élnek vele szerettei, személyes problémáit ugyanolyan könnyedén oldja meg, mint másokét?

Petak, 31. Decembar 19h

január 31., péntek, 19h

Moj vodič 12` Mađarska 2013.

Útmutatóm 12’ Magyarország 2013.

Reditelj: Barnabaš Tot

Rendező: Tót Barnabás

Dirljiva priča o starijem bračnom paru tokom svakodnevne vožnje budimpeštanskim ulicama. O navikama, razmiricama i dosadi zbog jednoličnosti svakodnevnice koja svojim nestankom na kraju postaje žal i nostalgija.

Egy idős házaspár megható története a Budapest utcáin való közlekedés során. Szokásokról, vitákról és a mindennapi élet egyhangúságáró szól a filml, amelynek megszűnése végül nosztalgiát idéz elő.

Teslin narod 83’Srbija2018.

Tesla népe 83’ Szerbia 2018.

Reditelj: Željko Mirković

Rendező: Željko Mirković

Film predstavlja putovanje kroz prošlost i sadašnjost jednog naroda, od iskrcavanja prvog Srbina na američko tlo pre više od 200 godina do današnjih dana. Kroz priče istaknutih Srba, pored Nikole Tesle i Mihajla Pupina, upoznaćete i trostrukog dobitnika Pulicerove nagrade Volta Bogdanića, Gordanu Vunjak Novaković, jedinu ženu člana Njujorške Akademije nauka, srpske inženjere tvorce Apolo programa, legendarne Oskarovce Karla Maldena, Stiva Tešića, Pitera Bogdanovića i mnoge druge čija su imena utkana u istoriju. Svi ovi ljudi ostavili su traga gradeći ne samo Sjedinjene Američke Države gde su delom živeli i radili, već su svoja imena ugradili u istoriju Srbije.

A film egy népnek a múltbéli és a jelenben tett utazását mutatja be, attól az időtől, amikor az első szerb több mint 200 évvel ezelőtt amerikai földre lépett. Neves szerbek történetein keresztül, Nikola Teslától és Mihajlo Pupintól kezdődően megismerhetjük a háromszoros Pulitzer díjas Walt Bogdanichot, Gordana Vunjak Novakovićot, a New York-i székhelyű Tudományos Akadémia egyetlen nő tagját, az Apollo programot alkotó szerb mérnököket, a legendás Oscar-díjasokat, Carl Maldent, Steve Tesichet, Peter Bogdanovichot és még másokat, akik sikereket értek el. Ezek az emberek nyomot hagytak nem csak az Amerikai Egyesült Államokat építve, ahol éltek és dolgoztak, hanem nevüket a szerb történelem is jegyzi.